Mi az, mi nyomodban jár...

"Mit látsz a tükörben
Vagy a szemed sarkából?
Mi az, mi nyomodban jár...
De mit sem látsz arcából?

Talán csak miránk várnak,
S ha a halál eljön közénk
Akkor majd az ágy alól
Csusszannak mind mögénk"

                                      - 12. Doktor
  

Mondanom sem kell a statisztika jól megviccelt... azóta hogy újraindítottam a blogot csak én lestem rá h mi van! Talán ha egy két látogatója volt... ami annyira mondjuk nem baj, mert így nyugodalommal írhatok bármit, aztán aki rábukkan rábukkan... 

A jelenlegi legaktuálisabb téma ami eszembe jut és napok óta motoszkál bennem az a rémálom. Az a szemét fajta, amelyik a lehetetlen körülményei és eseményei ellenére is tartalmaz olyan eseményt, pillanatot, érintést, szagot, vagy szöveget, amitől az egész durván valósághűnek hat. Amelyikből ha felkelsz nem hogy percekig, de egész nap érzed az utóhatását, a súlyát... ugyanis általában olyan dolgok történnek az ilyen álmokban, ami hiányzik a valóságból, amire tudat alatt vágyódunk, de tulajdonképpen éppen annyira lehetetlen h valósággá váljon, mint... mint egy álom. (Teszem hozzá, hogy a tudatalattim kapja be, mert olyanokat hoz fel alvás közben, amire nappal csípőből nemet mondok, és amit a tudatos énem kategórikusan elutasít.)

Régen elvesztett (nem feltétlenül meghalt) személyek bukkannak fel, a kapcsolat velük a valóság teljes ellentéte, a hozzánkállása, érdeklődése felénk, vágyai felénk pont az ellenkezői annak ami ténylegesen van. Visszakapott, helyrehozott párkapcsolatok, találkozás régóta hiányolt emberekkel, érintkezés velük, aminek az érzete még ébredés után is ott parázslik a bőrön, érezzük a nyomát az ajkunkon, az illatuk az orrunkban van... nyúlnánk a telefonért, írnánk az üzenetet... de nem lehet... nem lehet, mert a megálmodott személlyel egyáltalán nem olyan a kapcsolatunk... eltűnt az életünkből, vagy önszántából, vagy mindent elkövetett, h gyáván kimeneküljön belőle, esetleg mi tüntettük el akármilyen indokkal. Az időnk nagy részében nem is gondolunk ezekre, vagy örülünk hogy eltűntek, ne adj isten haraggal és teljes ignorálással gondolunk rájuk ha mégis szóba jönnek, felbukkannak. Az ilyen álmok alkalmával viszont minden a visszájára fordul, és a gyűlölt exek újra szerelemünkké válnak, a harag és megvetés vággyá és vonzódássá válik... és ezekben a geci álmokban meg is kapjuk amire ezekben a geci álmokban vágyunk. De kérdem én... MIÉRT JÖNNEK EZEK AZ ÁLMOK? Kijelentem hogy TUDOM hogy nem akarnám azt ami megtörtént "odaát". SEMMI SZÍN ALATT nem opció hogy valaha is újra bármi úgy alakuljon... akkor mégis miért? Miért olyannal álmodok ilyet, akit nem szeretek és miért nem azt kapom meg (legalább álmomban) akit igazából szeretek? 

Nyilvánvalóan instabil lelkű és szélsőséges hangulatú emberként az ilyen események kilengést okoznak a kemény munkával kordában tartott érzelmi stabilitásomban. Egy maximum két napig fel vagyok kavarodva, beindul a gépezet, az agyalás... elfeledkezem a sérelmekről és árulásról, és azon gondolkozom vajon hogy lehet? Jól van-e? Boldog-e? Vajon lehetséges lenne az ami az álomban volt? (Nyilván nem kívánok rosszat, de alapjáraton a normális napjaimon nem is érdekel mindez.) Hálás vagyok a kis oltogató hangnak aki odabent seggbe rúg hogy "nyugodjakmárle" és emlékeztet hogy milyen normálisan gondolkozni... (rátesz persze egy lapáttal az ha az amúgy teljes elszigeteltségen átjut némi infó vagy egy egy friss kép... az nagyon le tudja taszítani az embert a sámliról... de a kis hang ilyenkor üvölt és megtépázza az ember zacskóját... szóval önuralmat tanusítok XD kell a zacskóm :D)

Tehát visszatérve általánosságban... az álomfejtők a kis részleteket meg tudják magyarázni, jött már nem egy meglepő és teljesen korrekt magyarázat, sőt megoldást is adtak néhány zavaros érzésre... de vajon az álmokhoz értő emberek, mit tudnak magyarázatul felhozni erre az érzésre... a valósságérzetre? Talán az életben fennálló stresszes megoldatlan pillanatnyi helyzetek zaklatják fel az elmét ennyire... mondjuk akkor megnyugtatnia kellene nem még jobban felzaklatnia... Szóval akkor mi a magyarázat? Azon kívül persze h a tudatalattim megmutatta hogy mire vágyom... mert ez abszolút nonszensz. Tudom, és érzem és 110%ig biztos vagyok benne, hogy kit és mit akarok... elnézést szeretnék... és az nem ez a maszlag.